Parkoló

FőTanács HSZ SZÁM : 138

Mivel az iskolába a tanárok nem mindegyik része bentlakó, valamint a diákoknak is lehetnek autóik, ha megérnek rá, ezért egy parkoló rész is ki lett alakítva az évek során az iskola elején. Legtöbb ember első útja oda vezet. Nem túl különleges hely, de onnan szépen lehet látni már az iskolát, és annak birtokát.

Vendég

Viszonylag gyorsan haladok a forgalmas úton, mivel motorral vagyok könnyedén kerülgetem ki a járműveket, és hagyom hogy a testemnek csapódjon a szél. Az arcomba nem tud vágni, mivel a szabályoknak megfelelően bukósisakot viselek, és motoros szerelést, párnázott dzsekit, és overallt, ami alatt viszont szakadozott farmert és egy izompólót. Hátamon egy kis fekete hátizsák, minden mintától mentesen.

Húsz perccel később leparkolok az iskola kollégiuma előtt, mivel van saját szobám, csak ugye eljárok máshová is, és a másodállásom miatt is jól jön. Leszállok, leparkolom a járgányom, és fekete-zöld Honda sportmotor, nagy és impozáns, nagyon vigyázok rá. Leveszem a bukósisakot, és az arcomba jön az összes hajam, hátratűröm, és elrakom a felszerelésem. Motoros szerelésben indulok el az épület felé, hogy aludjak pár órát, mivel még csak hajnali 7 óra van, és nekem csak délután lesz órám. Az épület felé tartva megpillantok egy ismerős vagány külsejű alakot, és halvány mosolyra szalad az ajkam.
- Dorina, micsoda meglepetés ébren látni ilyenkor - szólítom meg a kedvenc igazgatónőmet, aki nem mellesleg tetszik is, már egy ideje, de még nem tettem semmit az ügy érdekében.

FőTanács HSZ SZÁM : 138

Azt hiszi, hogy királylány, mert kék szemü és szöke, majd rád gyújtom a házat, aztán lehetsz hamupipöke. :'D

A harmadik pohár whisky után úgy döntöttem, most már inkább kimegyek egy kicsit a levegőre. Na nem azért, mert megfogott volna vagy valami hasonló, csak... jobb lesz most egy kicsit a levegőn. A múltkoriban sikerült rávennem Wes-t hogy tanítson nálam egy kicsit vagyis hát hogy előadást tartson. Na az az este is jól sült el. Közben erősen az agyamat jártatom egy újabb tetkón, de még fogalmam sincs hogy mi legyen az. Annyit tudok csak, hogy akarom és valószínűleg minél hamarabb. Majd kikérem valaki véleményét, de hogy kiét nem tudom.
A mai melómat befejeztem már, nem volt sok szerencsére. Még jó, hogy a múltkor annyira unatkoztam, hogy a legtöbb dolgot megcsináltam. Most volt egy két új diákocska, akiket be kellett írni a nyilvántartásba meg hasonlók. Szóval felveszem a legújabb kicsit vad tűsarkú cipőmet, majd a bőrkabátom az elég vékonyka pólóra és már mentem is. Az ajtót biztonság kedvéért bezárom, bár szerintem nem nagyon jönne be senki. Biztos ami biztos. Kicsit mintha szédelegnék, de nem vészes. Észnél vagyok. A cigimet veszem ki a zsebemből, miközben az udvaron haladok át, egészen a parkoló felé. Gondoltam megnézem az autómat, ha már erre járok. Úgyis van benne egy fél doboz cigim, amit tegnap bent felejtettem. Ahogy ki is veszem azt, majd visszább is sétálok, rágyújtok, ekkor motor zúgását hallom meg, megállok és megfordulok. Elmosolyodom halványan, főleg amikor a kijelentés ér.
-Hát tudod, néha szükség van egy kis friss levegőre.
Imádom a motorokat. Nagyon. Főleg a Hondát. Oldalra fordulok kicsit, jól megszemlélem ismét -már sokadszorra - és utána közelebb lépek eggyel Luckyhoz. Beleszívok egy mélyet a cigibe, felfelé fújom ki a füstöt.
-Mondtam már, hogy imádom a motorodat? Nagyon illik hozzád.
Egy kedves bókocska tőlem. Ma elemembe vagyok, de nem vehető észre, mivel kábé ugyan úgy nézek ki amikor nem iszok.... szóval, most kicsit megszaladt a whisky, bocsáánat. Ismét egy slukk, közben hallgatom őt, hogy hogy vagy és mint van.

To: Lucky - - Megjegyzés: Remélem megfelel egynek - - Ruha: ezez

mrs. kim jaejoong

Vendég

The Lord of Dance

Megállok, és elkezdem figyelni Dorniát, olyan furcsának látom hirtelen, talán nincs minden rendben vele? Vagy csak én vagyok már túl fáradt és képzelődöm? Nem tudom, végül is bármelyik lehet. Fél vállamon tartom a kis táskámat és figyelem ahogy rágyújt. A kávé jöhet nekem is néha, de cigi, nem, az soha. Én egészségesen élek, már amennyire tehetem, tipikus sportember vagyok. Lassan lehúzom az overallom felső részét, nem szeretem sokáig hordani, és így kivillan az alatta lévő fekete izomtrikó. Nem az a fajta amit boltokban lehet kapni, hanem olyan, amit csak megrendelésre. Minden izmom megmutatós fajta.Nem szeretem mindig mutogatni magam, de melegem van a motoros szerkóban. Ősszel és nyáron pokolian rossz viselet ami azt illeti. Nem is szeretem olyankor.
- Főleg neked, aki egész nap az irodában ülsz és dolgozol igaz? - mosolyodom el, ez egyben egy kis csipkelődés is, mivel tudom hogy nem csak ott ül hanem másmerre is jár, és sokat tesz az iskoláért, de mi lenne az emberrel ha egy kedves kollega nem cseszegetné néha? Meg hát Dorinát még sosem láttam laza sportruhában, hogy valami sportot űzne.
- Még nem mondtad, de örülök hogy tetszik. Esetleg egyszer majd elviszlek motorozni ha van hozzá kedved. Ma már nem ajánlom magam, mert szinte tegnap ilyenkor óta talpalok, és alig élek - mosolyodok el, kissé fáradtan, a színpadon még jól nézett ki a kicsit lomha, de mégis egzotikus tánc, de most már halálosan fáradtnak érzem magam. Egy zuhanyra, borotvára és az ágyamra vágyom. Máskülönben le fogok szédülni a színpadról is, és nem fogok tudni semmit tanítani a diákoknak.

TEMPLATE CODING BY GOLDEN ALBATROSS OF CAUTION

FőTanács HSZ SZÁM : 138

Azt hiszi, hogy királylány, mert kék szemü és szöke, majd rád gyújtom a házat, aztán lehetsz hamupipöke. :'D

Egészséges életet már nagyon régóta nem élek. Nekem létfontosságú mindennapi dolog a cigaretta, a kávé és a legalább napi egy pohárka ital. Az ital... azt mondják aki megiszik egy pohárkával minden nap, száz évig is élhet. Nem tudom, mennyire hihető, de kipróbáljuk. Szokásaimon utálok változtatni, nem szeretem a változatosságot. Mindent úgy csinálok, ahogy én jónak látom.
Figyelem Lucky reakcióit, mit csinál mit nem, aztán lassacskán odaér hozzám. Megállok vele szemben. Nos, lehet amúgy hogy nem képzelődök, sőt biztos, kicsit már kezdek lefáradni is. De azért még igen csak elemembe vagyok. Általában jól rejtegetem ezeket a dolgokat.
-Háát, azért nem mondanám, hogy egész nap, de viszont tényleg jólesik néha kicsit kimozdulni. Bár inkább hozzám jönnek az emberek nem én megyek hozzájuk, de megoldom. Az már egészen más eset.
Tipikus inkább otthon maradok elméletem van, ha már valaki felajánlja, hogy eljön akkor miért utasítsam vissza? Szeretek hazai pályán játszani, főleg ha olyan az illető, akivel tudom, hogy mik az elképzeléseim. Ezek általában férfiak. Nem meglepő... tudom mitől döglik a légy.
-Szavadon foglak. Nagyon régen ültem már motoron, de imádom őket. Amikor az autómat vettem, először nem az volt betervezve, hanem moci, de lemondtam róla, mert télen amúgy se bírnám használni.... gondolom akkor eléggé fáradt lehetsz már. Nem akarlak feltartani...
Lassan besötétedik, ilyenkor pedig még jobban nyomja az embert az álom. Ezt tapasztalatból tudom. Nálam ez van hétköznap, ilyenkor hét óra tájt megszoktam inni még egy kávét, de semmi különös. Hétvégén meg mindig azon jár az eszem, hogy mikor megyünk már bulizni. Jajj, ezek a hétvégék!
-Hogy mennek az óráid? Diákokkal minden rendben? Sokaktól hallottam már, hogy szeretik az órád.
Kíváncsi pillantásomat Luckyra szegezem, majd elmosolyodom, és ez a mosoly most már az arcomra is ragad. Jól érzem magamat, nem tagadom. Mindenkivel el tudok lenni, akár tetszik akár nem. Érdekes a kinézetem, megvan a magam stílusa, érdekes a jellemem, erre is ugyan ezt tudom mondani, de hát aki elfogad, az elfogad olyannak amilyen vagyok. Aki nem az meg vessen magára, nekem nem lesz lelkiismeret furdalásom miatta. Néha önző vagyok, de az már megint csak nem ide tartozik.
Beleszívok a cigibe, ügyelek arra, hogy ne Lucky felé fújam ki a füstöt, inkább fel vagy arra, amerre fúj a szél.

To: Lucky - - Megjegyzés: Remélem megfelel egynek - - Ruha: ezez

mrs. kim jaejoong

Vendég

Csak figyelem a nőt, és az egyik közeli hatalmas fa tartójának a szélére telepedek. Fél óra nem oszt nem szoroz, kibírom ébren. Végigsimítok a képemen, majd a hajamon, és felsóhajtok. Borotválkozás, utálom a saját szőrömet magamon, bár a borosta még elmegy. Azt mondják hogy kifejezetten jól áll, de én nem szeretem, ahogy máshol sem. Kicsit laposakat pislogok már, de bírom még.
- Persze hiszen neked is kényelmesebb ha nem kell kimoccanni, de azért néha jó. Mondd csak te ugye sosem szoktál még véletlen sem sportolni? - mosolygok rá kissé incselkedve, és nekidőlve a fának. Nem feltétlen használom ki a saját adottságaim, de az éjszaka után nehéz levetkezni néhány szokást. Főleg egy sikeres előadás után, ami még engem is elégedettséggel töltött el. Persze az arcomon mindig vagy erős smink, vagy valami más van hogy ne ismerjenek fel, nem lenne épp üdvös ha kiderülne hogy igazából tanár vagyok. Nem hiszem hogy Dorinát annyira zavarná, de akkor sem. És nem egy tanítványomat láttam már a clubban. Mosolyt csal az arcomra.
- Csak tessék. Én jobban szeretem mint az autót, mert kényelmesebb, és jobban szeretek szabadon száguldani, másfelől a legnagyobb dugót is ki tudom kerülni ha ügyes vagyok. Télen is szoktam motorozni, csak hóláncos téli gumi kell rá, és nem csúszik ki kanyarban sem. Áh nem tartassz fel, ezen a fél órán nem fog múlni semmi... - jegyzem meg, mert én már csak tudom, a fél fizetésem a motoromra megy el, a másik fele meg...hát szeretek vásárolni is. Az meg hogy mikor megyek aludni...nos mellékes.
- Mennek köszönöm. Igyekszem betartani az öt percnél kevesebb késést, és hát a diákok is szép számmal jönnek, alig győzöm őket. De tudod hogy örülök ha sokan vannak, azt jelenti hogy szeretik az órámat, mert hozzám nem kötelező bejárni - mosolyodom el, és kissé dagad a mellem is. Mindig jó hallani ha dícsérnek. Szeretek tanítani és minden órát kihívásként fogadok, de nekem valahogy sosem akad problémám a diákok viselkedésével. Figyelnek, és táncolnak rendesen, nekik is érdekük hogy minél jobbak legyenek. Ezt ők is tudják.

FőTanács HSZ SZÁM : 138

Azt hiszi, hogy királylány, mert kék szemü és szöke, majd rád gyújtom a házat, aztán lehetsz hamupipöke. :'D

Én tényleg egy külön kategóriába tartozom, ha már itt tartunk. Néha van kedvem egyes dolgokhoz, néha nincs. Amikor van akkor tutira véghezviszem, de ha nincs... akkor ajjaj. Ott már vannak gondok. Vagyis szoktak lenni gondok.
-Hát azért a soha az túlzás, de nagyon ritka az az eset, amikor sikerül rávennem magamat. Fiatalabb koromban röplabdáztam, de már nem.
Vonom meg a vállamat. Nem hinném, hogy túl sok sportra lenne szükségem. Az alakom megfelelő, ettől kevesebb kiló már nem akarok lenni. Izmos nem vagyok, de utálom azokat a nőket, akiknek valami bazi nagy izmuk van. Fúj, hogy néz az már ki? Egy nő ne legyen nagyon izmos. Az a pasik dolga. Viszont ízlések és pofonok, de szerintem a pasik nem bírják a kocka hasú nőket.
-Oké. Végül is igaz. Csak télen abban a nagy hidegben nem éppen mindig a legkellemesebb. Igaz, hogy itt annyira nem havazik meg hasonlók, de akkor is.
Mondjuk a tenger mellett soha nem havazik, és hideg sincs olyan túlzottan, hogy -20 meg hasonlók, de meg lehet szokni. Elég ha egy pulcsiba elmegy az ember télen valamerre. Egyszer azért elutaznék olyan helyre, ahol már rendes nagy hó van. Majd Kanadába, vagy arra fel, telelni. Tényleg ki fogom próbálni!
-Hát igen. Nem sok tanárra hallottam még panaszt, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy minden rendben megy. Én nem szólok bele, ti tudjátok mit kell, hogy kell. Én csak messziről figyelem az eseményeket, meg ha kérdés van vagy valamit el kell dönteni akkor arra válaszolok. Így. Van nekem is más elfoglaltságom, ami helyett néha szívesebben tanítanék. Elég gáz...
Hát az a rengeteg papír nem mindig egy álom. Sőt, ami azt illeti, mindent magamtól kellett hogy megtanuljak, mert a nagynéném nem tanított be semmire sem. Volt akitől kértem tanácsot egyszer kétszer, de utána már ment simán. Mostanra pedig? Huhú, meg sem érzem. Csak azért sok, a végére már összefolynak a betűk és látni sem látok már.

To: Lucky - - Megjegyzés: Bocsi a késlekedésért - - Ruha: ezez

mrs. kim jaejoong

Diák zeneszak harmadik év HSZ SZÁM : 218 KOR : 29

SZABAD JÁTÉKTÉR
________________

Híresség HSZ SZÁM : 13

Dorina

Istentelenül korán van ahhoz képest, amikor általában kelni szoktam, nem is tudom mi vett rá, hogy idő elött ki keljek az ágyból. Talán a húgom, nagy boci szemei, mert több igazolatlanja van a kelleténél, és abban az esetben voltam hajlandó felkelni, hogy főz egy kávét nekem, amíg letusolok. Ezt kivételesen zokszó nélkül meg is tette, tudja hogy jobb ha én igazolom a hiányzásait, mintha anyámék tudnák meg, abból balhé lenne. Sajnos nem túl szerencsés a család összetétele, olyan szempontból, hogy velem is nagyon sokat veszekedtek mindig, hogy miért próbákra járok, suli helyett, nem akarom hogy Candy lelkesedését is porig rombolják. Nagy nehezen hát felkeltem, és a kávé után el is indultam. Kivételesen egész visszafogottra sikerült a megjelenésem is. Hosszú fekete nadrág, az oldalláncokkal, és egy fekete izomtrikó, szokás szerint könyékig kirakva mindenféle karpereccel. Csak a szemeim húztam ki, a szám most nem, így is elég feltűnő a piercingem benne.

Kicsit álmosan ugyan, de beültem a kocsimba egy fekete BMW X5-be, és elindultam az Alois felé, hogy az igazgatóval beszéljek. Jó húsz perces vezetés után értem el az iskolát, és a parkolóba le is teszem a kocsit, parkolóállás, kézifék és motor leállítás. Kiszállok, vörös hajam is feltűnővé tesz, de a megjelenésem önmagában sem egy egyszerű eset. Kiszállok, és körülnézek, aztán találomra elindulok, valamerre.

FőTanács HSZ SZÁM : 138

A müvész több, mint szakember, mindenkire hat, mindenkinek
a lényét ismeri, mindenkiért szól, a népért szól, mint egészért.

A saját konyhámban készítem a szokásos kávémat. Mindig, mivel tudni illik, hogy a büfében elég romlott kávét készítenek. Nem is tudom, mért tartom még itt azt, aki ilyen szar kávét főz... na mind egy, majd egyszer ha ráveszem magamat, akkor kivágom. A sütikéit nagyon szeretem a nőnek. Ez van, ezt kell szeretni.
Mára megbeszélt találkozóm van egyik diákom testvérével. Tudom, hogy ki ő, hiszen híres meg minden... meg jóképű. Szóval nem kellene visszautasítani a dolgot. Már amúgy is találkozni akartam vele és hát, most itt az alkalom. Még eddig nem volt rá lehetőségem. Az imént említett kávéval a kezemben indulok el lefelé a lépcsőn. Már itt is érezhető a tél, attól függetlenül, hogy tenger mellett vagyunk. Megesik. Ezért kicsit jobban felöltöztem, mint ahogy szoktam. Mindenki tudja, mennyire lezser vagyok általában. Most kicsit nem. Nagyon nem. Ez is az én egyik stílusom, de ezt kevésbé szeretem...
Kortyolok a kávémból, egy két embernek köszönök, közben pár tanár is megállít beszélgetni, de nem sokáig húzom az időt, hiszen tudom, hogy Dro nemsokára megérkezik. A parkolóba haladok, reménykedek abban, hogy nem kerüljük egy egymást. Szerintem nem fogjuk. De ez majd kiderül útközben. Szép, kiegyensúlyozott léptekkel megyek, már a parkolót járom amikor meglátom az említettet. Kortyolok ismét a kávéból és kicsit szélesebben elmosolyodom, amikor megindulok hozzá.
-Szép jó napot. Azt hiszem, nem kell bemutatkozom.
Azért a kezemet nyújtom felé. Mindig lekezelek mindenkivel, úgy átlagba, persze csak aki megérdemli. Mármint akiről úgy gondolom, hogy megérdemli. És Dro megérdemli. Kicsit megállok, majd ismét mosolyra húzom a számat.
-Felmenjünk vagy megfelel itt is?
Már utána néztem a kiscsajszinak, szóval mindent tudok róla, jelen pillanatban, tehát nekem a helyszín teljesen mindegy, ahogy ő akarja.

________________________
Ki: The Dro
Ruha: Ebben vagyok.
Megjegyzés: remélem megteszi Smile

Híresség HSZ SZÁM : 13

Nem épp jókedvűen, de nem is morogva mászok ki a kocsimból, csak valahogy nem vagyok hozzászokva az ennyire hajnalos felkeléshez, és bár a húgomért mindent, de... ehh hazafelé lehet beugrom anyáékhoz is, hadd örüljenek nekem, ha Cygnus visszaér, úgysem lesz időm semmire a sok próba mellett. Na mindegy, haladok az épület felé, és nem is néznek meg olyan sokan mint vártam, mígnem egy ismerős alakot veszek észre, magát az igazgatónőt, aki olyan laza csaj típus, de nem az ideálom. Bár el kell ismerni kisugárzása az van, és nem is egy szipirtyó mint az én dirim volt annak idején. Ahogy közelebb ér elmosolyodik, amit viszonzok nem vagyok egy szívbajos jelenség ami azt illeti és az ott... kávé? Neki kávéja van? Ne már, ez emberkínzás...
- Napot? A Kora reggel helyesebb megjegyzés lenne de nem kell, gondolom nekem sem - viszonzom a kézfogását, nekem mindegy hogy pasi vagy nő az illető én kézfogós vagyok, nem az ölelgetős fajta. Az csak csajokkal megy, de... Hát nem tudom hogy mennyire örülne neki Dorina, még a végén itt hírbe hoznának minket... Ch, így is agyamra megy a sok idióta paparazzi.
- Tulajdonképpen teljesen mindegy, de.... hálám örökké üldözne ha én is kapnék egy kis kávét odabent - mosolyodom el, és csak kicsit vagyok pofátlan, de abszolúte aranyos fejjel próbálok nézni hátha sikerül.

FőTanács HSZ SZÁM : 138

A müvész több, mint szakember, mindenkire hat, mindenkinek
a lényét ismeri, mindenkiért szól, a népért szól, mint egészért.

A kávé ilyenkor csak felpörget. A legjobb része a reggelemnek. Minden más ilyenkor el van vetve, csak legyen egy jó kávé, meg egy jó kis dallam, amit a számítépemen elindítok. Néha a reggeli is szóba jöhet, de nem vagyok az a fajta, aki ilyenre szokta magát rávenni. Ezért inkább éhesen többet birok ebédelni majd. Az is király.
Lent állok, várom még az említett személy be nem fordul a parkolóba és ki nem száll az ajtóból. Szerintem nagyon rendes lehet, legalábbis nem volt még alkalmam vele összefutni, de... reménykedjük. Felnőtt fejjel még is más a dolog, mint a gyerekeknél.
-Hát igen. Ugyebár aki korán kel aranyat lel, reméljük...
Egy kicsit szélesebb mosoly keretében kezetfodtunk és a kávémra néztem, majd vissza a férfira. Igazság szerint elég modortalan voltam, de majd mindjárt kijavítom ezt a hibámat.
-Ohh, persze elnézést. Hogy issza a kávét? Útközben megállunk a büfében és kérek egyet magának is.
Mentegetőztem, majd intettem egyet a kezemmel előre és elindultunk remélhetőleg befelé az iskolába. Közben gondolkodom arról, hogy a lányról mit is szeretnék majd közölni. de ezt az irodámban. Már egy két jegyzetecske, meg hasonló fel van írva róla, ki van téve az asztalomra. Meglátjuk, mit tehetünk. Nem vagyok az a mogorva szigorú típus akivel nem lehet valamit megbeszélni. Ennyit rólam.
-Elnézést a kérdésért, mi is a neve a testvérének? Csak mert ma ilyen elfelejtős napom van. Gondoltam beszélhetnénk róla, mesélhetne pár dolgot, ameddig felérünk az irodámba.

________________________
Ki: The Dro
Ruha: Ebben vagyok.
Megjegyzés: bocsiii *-*