Morrison's pub

Caleb

Végre azt csinálok, amit akarok. Jól jön egy kis szabadság a sok meló után. Persze tegnap este is azt csináltam, amit akarok. Érzem is a hatását rendesen. A piálással mindig egy egy baj van, a másnap. Bár elvileg a másnaposság nem az ivástól, hanem az alvástól van, úgyhogy inni akár még szabad is, de én elkövettem azt a hibát, hogy kidőltem. Ködös gondolataimmal voltam elfoglalva, közben mentem valamerre. Nem tudom merre, még csak pár napja jöttem a városba. Cat, ne feledd, pihenni jöttünk, egy albumot elkészíteni nem lesz kis meló - jutottak eszembe a menedzserünk szavai. Megvontam a vállam, kit érdekel, azt csinálok, amit akarok. Eddig mindig odatettem magam, ha kellett valami, de abba ne szóljon bele, mit csinálok a szabadidőmben. Erre a gondolatra a fejemhez kaptam, túlságosan érzem a másnaposság kedvező hatásait. Egy bakancsot vettem fel, be sem kötöttem, csak úgy belebújtam, hozzá egy szűk, méghozzá nagyon szűk farmert és egy szintén hasonló pólót, meg egy szegecses kabátot kaptam magamra. Pont úgy éreztem magam, ahogy kinéztem. Szétesve, hanyagul. Persze sokaknak bejön ez a kinézet, nekem is, de most az volt az oka, hogy fogalmam sem volt, mit vettem fel, csak most fedeztem fel, ahogy az utcán sétálva végignéztem magamon. A fény annyira irritált, hogy hatalmas napszemüveg mögé rejtettem magamat. Nem emlékszek sok mindenre az éjszakából, de az pont elég. Állítólag, ha ráiszok, jobb lesz. Egy pub. Jó lesz. Próbáljuk ki. Beléptem és körbe sem néztem, az első utam a bárpulthoz vezetett. Nem ültem le, nem csípem ezeket a bárszékeket, úgy érzem mozog alattam a talaj, nem volt szükségem még egy bárszékre is az élmény fokozásához. Felmutattam a kezem és a sörcsap felé integettem a pultosnak. A napszemüvegem még mindig rajtam volt, nem álcázásnak, bár tudom, így jobban felfigyelnek az emberre. Azt szerettem ebben a városban, hogy nem ismernek túl sokat. Európában lépni nem lehet a rajongóktól, itt viszont még nem annyira gyakori, hogy megállítanak egy fényképért vagy aláírásért vagy ki tudja milyen egyéb szándékkal. Ahogy ezen gondolkodtam, észrevettem két lányt az egyik asztalnál, éppen egymásnak súgtak valamit. Jól tudok szájról olvasni. Az nem Cat Casino? Uramisten... oda akarok menni hozzá, csak nem merek - forgattam a szemem a napszemüveg alatt a csajos dumától. Elmosolyodtam, azért jó érzés, hogy ennyien ismernek és szeretnek, csak most nem voltam a legszebb állapotomban. Ráhúztam a sörre, kellemesen lehűtött és elindultam, hogy keressek egy asztalt. Nem hiszem el, hogy nincs egy szabad sem, pedig nem volt, körbenéztem, de mind foglalt. Egy hely volt csak, ahol egy srác ült. Odamentem hozzá és barátságos képet vágtam.
- Bocs, szabad ez a hely? Az ember már egy sört sem ihat meg nyugodtan - tettem fel a kérdést és kicsit lecsúsztattam a napszemüvegem, hogy megnézzem magamnak az illetőt. Elismerő pillantással mértem végig, jól választottam, az már biztos.