Stúdió

What the hell?

Belefáradtam már… A mai napom is heroinnal indult, mint ahogy három éve az összes. Csak annyiban segítettem magamon, hogy sikerült visszaszednem magamra némi kilót, szóval ezzel is előrébb vagyok, vagyis annyival, hogy az izmom visszaugrott egy kicsikét… De csak egy nagyon kicsit. Bár már nem igazán érdekel, nem is érdekelt, szinte soha. Három éve függő vagyok, mégis… Valahogy én nem vagyok visszamaradva, ugyanazon a szinten vagyok, mint egy velem egykorú, átlagos 17 éves. Hiszen mindig is érettebb voltam a koromnál, ez sosem volt másképp, és azt hiszem nem is lesz. Ha valaki egy kiadós csínytevést akar, akkor azt hiszem rossz ajtón kopogtat, hiszen én már kinőttem ebből. Persze reggeli adag után fájó volt tükörbenéznem, a házamban, ahol lakom mindenütt égett a villany, hiszen már a saját árnyékomtól is félek… Persze tudom, hogy gáz, meg égő, vagy éppenséggel ciki, de engem igazából annyira nem izgat, hogy most itthon mi van. Az iskolában úgy sem lövöm be magam, és utána stúdiózásom is lesz, szóval valahogy ki fogom bírni, hogy ne tegyem meg, és ki is fogom húzni. Már csak Tiff kedvéért is, hiszen ma vesszük fel a számát… A legelsőt. Úgy nézek ki, ahgoy mostanában mindig, most már lepattogó fekete körömlakk van a körmeimen, de most nincs is energiám kifesteni, meg a lakkomat is elcsórta Tiff, az az igazság, úgyhogy… Hát, ezt benéztem. Lefürdök, mielőtt mennék, aztán felöltözök, fekete farmer, fekete pulcsi, fekete bőrdzseki, a hajamat csak eligazítom, most nem fésülöm meg, álljon csak rakoncátlanul. De aztán beletúrok, és éppen hátrafelé túrom, tehát ott is fog maradni.
Ahogy belépek az iskolába, már sokan köszönnek, de csak intek nekik, nem állok le ma beszélgetni. Nem vagyok igazán jó kedvemben, és a tömeg is kezd egyre jobban zavarni… Nem tudom, hogy ez minek a hatása, de végül is… Most nem is izgat. Ma csupa egyszerű óráim lesznek. Éppen keresném Tiff-et, hogy beszéljek vele, de aztán jelentik, hogy hiányzik. Biztos megint lóg valahol. Én csak akkor szoktam, ha éppen vele vagyok egész este, és reggelbe nyúlik a menet, vagy éppen nem dugunk reggel, csak kényeztetjük egymást… Nos, van ilyen is, sokszor is, nem tagadom. De, ez a nap nem az a nap volt, amikor ez történt volna. Szóval mivel nincs itt, előveszek egy füzetet és jegyzetelni kezdek. Így ülöm végig a hét órámat sorba, aztán ahogy szabadulok a stúdió felé veszem az irányt. Benyitok, és igencsak meglepődve látom, hogy bizony a kisasszony előbb ideért, mint én. Ez meglepő, mert általában ő szokott késni, és nem én. Na mindegy, ezen túltettem magam, könnyen, nagyon könnyen, és ledobom a táskámat a egyik üres fotelbe. Persze cigi a kezemben van. Odasétálok hozzá, és nyomok egy puszit a szájára. Különös, mert most minta olyat mondtak volna, hogy megint belém szeretett. Ez érdekes, mert azt mondta, hogy soha nem lesz belém ismét szerelmes, de nem én irányítom őt, szóval… Ez az ő dolga.
-Szia.-
Köszönök neki, és nyújtózkodom egyet, majd feljebb emelem a fejét, aztán az egész testét, és lezuttyanok a fotelbe, majd visszateszem az ölembe. Rohadt fáradt vagyok, most kell legalább egy 10 perc kellemes pihenő, hogy visszanyerjem az energiám. Tiff ismer, ilyenkor tudja, hogy egy kicsit pihennem kell, aztán majd belecsaphatunk a felvételbe, de most a pihenésé a főszerep, legalább is egy 10 percig biztosan. Szorosabban húzom magamhoz, és adok ismét egy puszit az ajkaira, ami akár csóknak is beillene, pedig csak egy szájra puszi volt. Ez attól függ, hogy ő hogyan gondolja a viszonzását. Mert ismerem, már annyira mint a tenyeremet. Közben a combját simogatom egyik kezemmel, másikkal meg a nyakát. Tudom, hogy mitől döglik a légy.

What the hell?

Nos igen, a mi viszonyunk tényleg elég különleges. Hiszen nem vagyunk ám mindennapi páros. Három éve jártunk három hónapot, de egyébként is előszeretettel látogatjuk egymás ágyát, bizony. Ettől hangos az iskola, ezt nem értik sokan, és ezen vannak felháborodva, viszont ha Tiff velem van, akkor senki mással nem lehet.. Én nem osztozkodom, ami az enyém, az nálam is marad, de ha esetleg nem így lenne ,az illető nem számíthat sok jóra. Mert amint azt az előbb elmondtam, ez így is van. Bár, ahogy hallottam pár emberrel már ágyba bújt, de egyszer már tisztáztam, hogy ha velem is, akkor mással nem. Persze hogy én kivel fekszem le, az már az én dolgom, de én jelen pillanatban teljesen mást gondolok magamról, mint egyébként. De ez most itt nem téma. Egyenlőre a jogos pihenőmet élvezem, mert azt ugye muszáj. Egész nap aktívkodtam, ilyenkor kijár nekem a pihenő, főleg egy ilyen jó nővel az ölemben. Odahajolok hozzá, és egy hosszú csókot adok neki, közben szorosan magamhoz húzom, a hajába túrok egyik kezemmel, és a másikkal pedig a nyakát cirógatom.
A múltkor csúnyán összevesztünk, amikor megtudta hogy drogozom… Hát igen, azt hiszem mindenkit meglepett, hiszen nem sokan tudhatták, mert jól eltitkoltam, de nyáron kitudódott, és az iskolába is eljutott. De azóta bocsánatot kértem, mert tulajdonképpen én voltam a fasz, amiért összevesztem vele a semmin. Egy nagy csokor rózsát kapott, és írtam neki egy szép számot. Tudom, hogy nem szereti a nyáladzást, de határozottan úgy emlékszem, mintha az tetszett volna neki, nagyon is. Végül is, amit most írtam egy dalt, ezt viszont már arra, hogy ő énekelje. A címe a what the hell lett, és nagyon visszaadja a drágám személyiségét. Szóval ez van. Lassan kibontakozok a csókból, de még nem tápászkodok fel. Egy kicsit több pihenőt is megengedhetünk magunknak, mert ez így most annyira, de annyira jó. Lehet hogy tőlem érzelgősnek hangzik, de ezt egész nap tudnám élvezni. Hiszen nekem ő lenne a drogom… Vagy mi a szösz. Na mindegy, végül is, mindig, minden kapcsolatból egymás mellett kötünk ki, úgy, hogy fellángol köztünk a szerelem, aztán csak a szex marad. Ezt így érzem, és most nem tudom, hogy mi van velem, szerelmes nem vagyok… vagyis, nem tudom hogy most, jelen pillanatban hogy érzek iránta… Sóhajtok egyet, még egy puszit nyomok az arcára, végigsimítok az arcán és nyújtózkodok egyet…
-Na, let’s start… Remélem tetszeni fog, próbáltam olyat írni, ami te magad vagy, cicám. –
Ahogy felálltunk, összekulcsolom a kezemet az övével, és úgy indulok el a pulthoz, de a felvevőrészbe Tiff fog bemenni, most nem én. Majd ha bement, egy kis felkészülési időt hagyok neki, és elindítom a zenét, hogy felénekelhesse.

What the hell?

Bizony, amikor megtudta elég nagy patáliát rendezett, és nem győztem utána kiengesztelni, de most már minden bizonnyal minden szép és jó, hiszen ugyanúgy összejárunk, hogy egy jót szexeljünk minden este. Ő az enyém, és nem adom senkinek. Tudja, hogy ha mással is össze meri szűrni a levet akkor kiteszem a szűrét. És ezt már kijelentettem neki egy párszor, és ha ezt betartja, akkor részemről semmi gond nincsen, és szerintem részéről sem, azt hiszem. Hallgatom, ahogy énekli a dalt.. Hm, egész érdekes, direkt valami pozitívabb számot próbáltam írni, legalább is hangzásban mindenképp, hogy illjen hozzá. Azt hiszem, erre mondhatom, hogy kibaszottul eltaláltam, mert nem csak hangulatban, hanem mondanivalóban is illik Tiff-hez. Az már más kérdés hogy a saját munkámat nem szoktam ennyire felbecsülni, de most kivételt tettem, mert szerintem ez nagyon jól sikerült… Szóval, érzed. Akármennyire is beleadott mindent, talán valahol alacsonyabban énekelte ki, de ez nem számít, talán így találta el pontosan, és ettől lesz jobb. Nem kötök bele, ez a nagy napja volt, hát tessék, itt van, megkapta. Amint kijött, odalépek hozzá, magamhoz húzom, és nyomok egy csókot az arcára. De ha nem jönne ki, az se baj, akkor bemegyek és odanyomom a falhoz, és úgy csókolom meg. Nem eresztem el, csak beletúrok a hajába és szinte befalom az ajkait úgy csókolom. Most nem érdekel ha meglátnak, de úgy gondolom hogy az ajtót bezártam mielőtt még Tiff elkezdte volna a felvételt, hogy mások ne zavarjanak, szóval van idő egy kicsi játszadozásra… Egy kicsi? Inkább egy pár óra… Hangosak leszünk? Kit érdekel, voltunk már máskor is azok, nem hiszem hogy valamiféle akadályba ütközne ez a dolog… Ő is akarja, én is akarom, akkor hát rajta. Nem igazán tart vissza minket senki. Bár gumi nincs nálam, de feltalálták az esemény utáni tablettát ugye, amit majd Tiff szépen be fog szedni. Nem kell még gyerek, túlságosan is fiatal vagyok hozzá még. Majd ráér az még, olyan 30 évesen… Azt hiszem.
-Akarlak… Itt és most… És nagyon.-
Suttogom pimaszul a fülébe, és beleharapok a nyakába, majd elkezdem puszilgatni, aztán ismét beleharapok és kiszívom… Először még csak ezen a helyen, de én általában két helyen szoktam kiszívni a nyakát. Szertem, hogy ha csak rám gerjed, hogy ha sikít a végén, szóval mit tökéletesen egy pár lennénk, ha ő végre eltérne a szokásaitól hogy neki nem kellenek a kapcsolatok… Chh, néha nem értem. De most nem ezen akarok gondolkodni, most másé lesz a főszerep… Ebben biztos vagyok.

FOLYTATÁS +18